« Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi Erasmus projekttalálkozó – diákszemmel

Január 10 és 14 között lehetőségem volt részt venni a „Developing tolerance and mutual understanding” címen futó nemzetközi projekt első konferenciáján, amelyet itt, az iskolánkban rendeztek meg. A projektben Magyarországon kívül további öt ország vesz részt, Hollandia, Dánia, Svédország, Spanyolország és Olaszország.

A két évet magába foglaló projekt lényege, hogy megpróbáljunk válaszokat, és megoldásokat találni olyan kérdésekre, mint az (e)migráció, a diákok motiválatlansága vagy a digitális szakadék áthidalása a diákok és tanárok között. Magyarországot a kilencedik évfolyamról a „Nemzetközi társadalomismereti projekt” szakkör tagjai képviselték, aminek vezető tanárai Nagy Mélykuti Luca és Zábráczki Anett.

De mi is történik, amikor hat különböző európai ország tizenévesei egy nemzetközi találkozón összeülnek, és olyan témákról beszélgetnek, amik a mai Európa jelenét és jövőjét is befolyásolják?

Nos, azt hiszem, hogy erre a kérdésre a projektben részt vevők mind más és más válaszokat adnának, de egy dologban mindenki egyetértene: hiába vagyunk mind különbözőek, hisz más kultúrából és más országból jöttünk, van, ami azért mégiscsak összeköt minket. Mindnyájunkat foglalkoztatnak azok a kérdések, hogy miért közösítjük ki az egyik diáktársunkat, és miért nem a másikat, miért fogadjuk be az egyik menekültet, és miért nem a másikat, miért van az, hogy az egyik tanár próbálkozik, a másik pedig elutasítja a digitális eszközök használatát az órákon, miért választják sokan a munkát a továbbtanulás helyett, és egyáltalán, mennyire látjuk a tanulás hasznát, jövőjét?

Ezekre a kérdésekre 26 diáktársammal együtt kerestük a választ három napon keresztül, a tanárok által összeállított csoportokban. Az öt napból hármat töltöttünk munkával, az első és utolsó nap a diákok fogadásáról illetve a búcsúzásról szólt. Az első nap az ismerkedéssel telt. A külföldi diákokat családok szállásolták el, részben a projektben résztvevők, részben az évfolyamunk vállalkozó kedvű tanulói. A külföldi küldöttek repülővel érkeztek.

Ezek után két napig üléseztünk kisebb csoportokban, megpróbáltunk a témákban minél jobban elmélyedni és a különböző vélemények ellenére megérteni egymást. Ezen kívül beszélnünk kellett arról, hogy hogyan fog kinézni és működni az úgynevezett EYF (European Youth Forum) csoport, amely ahhoz kell, hogy vezesse a közös munkát az országok között azokban az időkben is, amikor nem találkozunk. Az EYF vezetőjét demokratikus szavazással választottuk. A választás eredménye döntetlen lett, így a két jelölt közös megállapodással eldöntötte, hogy az első évben a magyar delegáció tagja, Erni Karolina lesz a chairman – azaz a chairwoman.

Az ülések után volt alkalmunk összeismerkedni a vendégekkel. Megmutattuk nekik a város nevezetességeit, például a Budai várat, a Bazilikát, a Hősök terét, elvittük őket a budapesti forgatagba, ahol fánkoztunk velük és akinek volt kedve, az vásárolhatott is. A hazautazás előtti napot Visegrádon kezdtük, ahol a hatalmas hó miatt nem tudtunk felmenni a Fellegvárba és a bobozás is elmaradt, de élveztük, hogy együtt vagyunk és havat dobálhatunk egymás nyakába. Visszaérve az iskolába, az utolsó ülésen a négy különböző témával foglalkozó csoport egy-egy prezentációt mutatott be, ezzel zárva le a magyarországi projektmunkát. A napot egy búcsúbulival zártuk, ahol igazándiból kisebb társaságokban beszélgettünk és élveztük ki az utolsó közös estét.

A projekt rengeteg élményt és tapasztalatot adott. Egyrészt alkalmat, hogy az angol nyelvet gyakoroljuk, másrészt láthattuk, hogy a különböző kultúrából származó diákok együtt tudnak dolgozni. Nem beszélve arról, hogy ez a pár nap jó alapot adott barátságok kialakulására.

De a projekt közel sem ért véget még itt, vár ránk további három konferencia, ahol a magyar csapatot a vezető tanárok mellett négy diák fogja képviselni.

Varga Gréta (9. évf.)

Hozzászólás