« Csillagászat

AKG-s műhold

Április végén egy AKG-s fejlesztésű miniatűr műhold repült a sztratoszférába az UPRA magaslégköri ballonjával.

Idén különleges lehetőség részesei lehettek az AKG-s Rakétaműhely és a Supernova Csillagászat-Űrkutatás Szakkör diákjai. Az iskolában februárban tartott előadássorozatot magaslégköri ballonokról a BME-n alakult UPRA (Universal Platform for Robotics and Aerospace) csapata. Az UPRA 2014 óta segít kutatócsapatokat kísérleteket küldeni a világűr határára, a sztratoszférába. A 2022-es NearSpace Hackathon program keretében a vízrakéták fejlesztésével foglalkozó Rakétaműhelyt kérték fel, hogy képviselje hazánkat egy CanSat, azaz miniatűr műhold elkészítésével.

A CanSat egy az Európai Űrügynökség (ESA) által kitalált, kólásdoboz méretű műhold-szimulációs szabvány, melynek célja különböző mérési feladatok és kísérletek elvégzése jellemzően szuborbitális rakétával végzett rövid, földfelszínhez közeli repülések során. A szabványt középiskolások számára alkották meg, hogy a diákok megismerkedhessenek az űripari és űrkutatási projektek folyamataival, kihívásaival. A Rakétaműhelyen fejlesztett vízrakéták fedélzeti elektornikája sok szempontból hasonló egy CanSathez.

A V4-es országok között megrendezett NearSpace Hackathon során a magyar CanSatet az UPRA csapat által felbocsátott magaslégköri ballon emelte a világűr széléig, 34 km-es magasságba. Több, mint négy órán keresztül kellett üzemelnie vákuumhoz közeli légnyomáson, −50 °C-os hőmérséklet mellett, a repülés során méréseket végezve.

A repülés április 30-án, délelőtt 10 órakor vette kezdetét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épülete mellől, majd a ballon 3 és fél órával később Isaszeg mellett ért földet ejtőernyő segítségével. A repülés során a CanSat megfelelően üzemelt, és sikeresen rögzített légnyomás, hőmérséklet, szögsebesség és gyorsulás adatokat. A fedélzeten a műhold mellett helyet kapott még az UPRA csapat két vezetőjének, Bodó Zsófi, volt csillagászat szakkörösnek és Góczán Bencének a jegygyűrűje is.

A projektben részt vett Mosonyi Ádám és Garai Bence – aki éves projektje keretében is CanSat fejlesztéssel foglalkozott –, valamint egy külsős diák, Bundik Máté. A projektet Rokolya Kornél, a Rakétaműhely egyik szakkörvezetője vezette.

Fedélzeti videó a repülésről

A ballon, alatta az AKG CanSatjével

A ballon hasznos terhe indítás előtt. Az utolsó fekete henger a CanSat, hőszigetelő szivacsba bugyolálva.

A ballon röppályája kékkel, sárgával pedig az előzetesen szimulált útvonal.

Budapest a magasból a fedélzeti kamera képén.

A CanSat hőszigetelő szivacs nélkül

Góczán Bence és Bodó Zsófi jegygyűrűje az űr határán

Nyugat-Magyarország 34 km magasról

 

Facebook