Gyakori kérdések – a gimnáziumi felvételi eljárásról

Az alábbiakban felsoroltunk néhányat az AKG felvételi eljárásával kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdések közül, a rájuk adott válaszokkal együtt.

Mit a teendő, ha a vizsgázó beteg lesz az írásbeli vizsga napján?

A hiányzásról a titkárságot kell értesíteni, a január 23-i vizsganap helyett a január 28-i pót vizsganapon lehet majd részt venni. Amennyiben a vizsgázó a pót vizsganapon igazolt COVID-19 fertőző betegsége miatt nem tud részt venni vagy hatósági házi karanténba kerül, akkor január 29-ig írásbeli kérelemmel és a megfelelő igazolással jelentkezhet egy második pótnapra, mely február 5-én lesz.

Mi lesz az írásbeli vizsga helyszíne?

A vizsgabehívó tartalmazza majd a helyszínt és a terem megjelölését. Különösen oda kell figyelni a behívóban szereplő helyszínre, mivel idén 3 épületben is zajlanak majd az AKG-s írásbeli vizsgák:
– A Raktár utca 1-ben (Szentendrei úti bejárat)
– A Kiscelli utca 78-82-ben
– Az Óbudai Nagy László Általános Iskolában (1035 Budapest, Váradi u. 15b)

A járványhelyzetben hogyan szervezik meg az írásbeli felvételit?

Az AKG-ban a járványügyi előírásoknak és az iskola rendkívüli házirendjének megfelelően fogadjuk a vizsgázókat.  Ezek alapján a szülők csak az iskola kapujáig kísérhetik a gyermeküket, a belépéskor testhőmérséklet-mérést és kézfertőtlenítést kell végezni, és az iskola területén, így a vizsgán is végig szájmaszkban kell lenni.

A termekben a megfelelő távolságtartással elrendezett padokba lehet ülni. A korlátozott befogadóképesség miatt kérjük, hogy lehetőleg csak azok a tanulók adják le iskolánkban a jelentkezési lapjukat, akik a későbbiekben az iskolánkba akarnak felvételizni!

Előnyt jelent-e a felvételi eljárás során, ha valaki az AKG-ban írja meg az írásbelit?

Nem.  Az írásbeli egy központi feladatsor, kötelező érvényű javítási útmutatóval, az eredményt minden iskolában egyformán kell figyelembe venni. Így a családok szabadon dönthetik el, melyik iskolában szeretnék gyermekükkel megíratni a központi írásbeli felvételit. Emiatt sem előny, sem hátrány nem érhet senkit.

Milyen felvételi lapokat kell leadni?

A felvételire jelentkeztetést az általános iskola végzi, egyéni jelentkezés esetén (csak hatodikos tanulóknál) a jelentkezési lapot a KIFIR Elektronikus Adatlapkitöltő Program segítségével lehet kitölteni. A kinyomtatott jelentkezési lapot az iskolába, a tanulói adatlapot az Oktatási Hivatal részére kell elküldeni.

A jelentkezési lapra milyen évek és tantárgyak jegyeit kell beírni?

Az elérhető 50 pontba a felvételi időszak félévi eredménye és a megelőző tanév év végi eredménye számít. A számított tantárgyak (5 db): irodalom és nyelvtan osztályzat átlaga, matematika, történelem, idegen nyelv (ha több van, akkor a jobbik eredmény), természetismereti tantárgy (ha több van, akkor a jobbik eredmény). A felvételi eredménybe beszámítható tantárgynak tanévenként azonosnak kell lennie (így nem lehetséges az egyik tanévben pl. az angol, a másik tanévben pl. a német nyelv beszámítása). Kivételt jelent ez alól, ha az adott tantárgynak csak egy tanévben van osztályzata (pl. az egyik évben természetismeret, a másik évben biológia osztályzat van, és nincs a két tanévben azonos nevű természetismereti tantárgy).

Mi van, ha a jelentkező külföldön tanult, ha csak szöveges értékelést kapott, ha hiányzik egy osztályzata a figyelembe vett tantárgyak egyikéből?

Rendszeresen fordítjuk át a speciális vagy külföldi értékeléseket a felvételi pontrendszerünkre, még a szöveges értékeléseket is – értelmezés útján. A pontok meghatározása után egyeztetünk majd erről a családokkal (tehát észrevételezési lehetőséget biztosítunk).
Ha van olyan tantárgy, amelyből nem számítható pontszám, akkor az felmentettnek számít, és annak pontértéke azonos lesz az adott évben kapott többi tantárgyi osztályzat pontátlagával.

Hogyan történik a felvételi pont számítása?

Az általános iskolai bizonyítvánnyal elérhető 50 pont, az írásbeli vizsgán 100 pont, összesen tehát 150 pont. Ötszöröst meghaladó túljelentkezés esetén a 180. helyen lévő tanuló pontszáma határozza meg a szóbelire való behívás ponthatárát – mindkét tagozat esetében, külön-külön.

A szóbeli beszélgetésre kell-e készülnie a gyereknek?

A szóbeli felvételin tantárgyi felkészülésre nincs szüksége a gyereknek. A 30 percre tervezett egyéni beszélgetéseken néhány feladat segítségével leginkább a diák képességeire, készségeire, de leginkább a személyiségére kíváncsi a háromtagú felvételi bizottság. A felmért készségek az olvasás és szövegértés, a beszédkészség, a logikai problémák felismerése, az együttműködési készség, a szociális készség. A felvételi tulajdonképpen csak egy beszélgetést jelent. A szóbelire a jelentkező hozzon magával egy (vagy több) olyan fényképet a családjáról, amiről szívesen beszélget, valamint egy olyan fényképet magáról, amit ott tud hagyni a bizottságnál.

Olvastam, hogy a felvételi adatlap mellé egy „használati útmutatót” is kell mellékelni a gyerekről. Ez mit jelent?

Valóban, a szóbeli felvételihez szükséges egy szülők által írt „használati útmutató”, mely segédanyag a beszélgetéshez. Ebben a szülők igen változatosan szokták megfogalmazni, hogy milyennek látják gyermeküket, miért gondolják, hogy az AKG lenne jó a fejlődésükhöz, mire figyeljünk majd a közös munkánkban.

Mennyi egy tanuló éves költségtérítése az AKG-ban?

A 2021/22 tanévben 1.320.000,- forint az egy gyermek után fizetendő éves költségtérítés. Ez havonta 110.000,- forintot jelent, 12 hónapban. Ettől eltérő összeget kell fizetnie azoknak a családoknak, amelyek az alapítványtól ösztöndíj-támogatást kaptak, illetve amelyek szponzori támogatási szerződést kötöttek.