Üzenet a (palackban) - Időfutár 1956

  Angyal István (1928–1958) Auschwitzból - ahol elvesztette édesanyját és nővérét - tért haza Budapestre. A kommunizmus sztálini válfajából kiábrándult, például fejjel lefelé felakasztotta Sztálin képét az illemhelyén, ami akkor életveszélyes vállalkozás volt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karra iratkozott be, de nem végezte el, hanem elment Dunaújvárosba építésvezetőnek. A forradalomban az első naptól kezdve tevékenyen részt vett. A Tűzoltó utcai fegyveres felkelők parancsnoka lett. Csoportja harcolt a megszállók ellen, sok tankot és páncélozott kocsit semmisítettek meg. Fellépett az egyéni terror ellen, huszonnégy ávós sorkatonát őrizetbe vett és etetett a forradalmi napokban. „ Valóban angyal ” – mondták sokan. Kommunista funkcionáriusok háza elé, ezek kérésére, védőőrizetet állított. A szovjet inváziót követően a Tűzoltó utcaiak november 7-ig folytatták a fegyveres ellenállást. Ezután Angyal a Péterfy Sándor utcai kórházban rendezkedett be, röplapok írásával és sokszorosításá

  Wittner Mária (1937. június 9. –) magyar országgyűlési képviselő   A forradalom idején a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. A szovjet invázió során, az Üllői úton megsebesült. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Édesapját nem ismerte, anyja pedig eldobta. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Tizenegy éves korában került vissza anyjához, aki hamarosan újra állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyva gépírónőként dolgozott. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött, alkalmi munkákból élt. Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett, a Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a felkelőkhöz, segédkezett a sebesültek ellátásában. Sebesülése után, novemberben sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1

  Nagy Imre (1896-1958. június 16.) A forradalomban betöltött szerepéért halálra ítélték és kivégezték, majd titokban eltemették. 1989. június 16-án, a tömegmegmozdulássá vált újratemetése a magyarországi rendszerváltás egyik emblematikus eseménye lett. Szegényparaszti családból származott, felesége Égető Mária. Egyetlen gyermekük Nagy Erzsébet, újságíró, szerkesztő, fordító. Az első világháború során az olasz frontra vitték. Megsebesült, majd hadifogságba került. Bécsbe emigrált, Budapesten illegalitásban dolgozott. 1930-ban a szovjetek engedélyezték, hogy a Szovjetunióban tartózkodhasson, egészen 1944-ig élt itt. Így lett aztán az Ideiglenes Nemzetgyűlés földművelésügyi minisztere. Többször is ellentmondásos helyzetbe került a politikai téren belül, 53-ban kijelentette: „ az egész párt letért a marxizmus-leninizmus alapjairól, az állam rendőrállammá vált ”. További viták következménye, hogy 55-ben a kommunisták kizárták. 1956 tavaszára a pártellenzék tekintélyes figurájáv

  Mécs Imre (Budapest, 1933. szeptember 4. –) magyar villamosmérnök, politikus   Édesapja egy felvidéki falu tanítójának orvos fia volt. Édesanyja nyelvtanár, nemesi családból származott. Mécs Imre 1951-ben a budapesti Eötvös Gimnáziumban érettségizett. Felvételt nyert a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára. 1956-ban eljárt a Petőfi Kör vitáira. Részt vett a forradalomban, a nemzetőrség szervezésében. Később szerepet vállalt az ellenállásban, amelyet az egyetemek, a munkáscsoportok és a felkelő csapatok részvételével szerveztek. Egy év múlva letartóztatták, „ a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért ” halálra ítélték. Az ítéletet aztán életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult. Három évig rendőri felügyelet alatt állt, tíz évig politikai jogvesztés sújtotta, és problémákat okozott számára az elhelyezkedés. Éveken keresztül próbálkozott kérvényeivel, hogy lediplomázhasson, de csak 19

  Maléter Pálné, Gyenes Judith (1932-2019)   Jómódú családba született. Katolikus intézetben, a Sacré Coeur-ben taníttatták német és francia nyelven. Apja főszolgabíróként szolgált. Bajcsy-Zsilinszky Endre köréhez tartozott, s azért kellett családjával távol, Erdély mélyén élni, mert nem kívánt a zsidók deportálásában részt venni. Az ötvenes évekre a család elszegényedett. 1951-ben egy távoli rokon, Maléter Pál ezredes mentette meg őket a kitelepítéstől. A mezőgazdász végzettséggel és jeles érettségivel rendelkező lányt származása miatt nem vették fel az egyetemre. 1954-ben beleszeretett és feleségül ment Maléter Pálhoz. Az egyházi esküvőt titokban, magánlakásban tartották. Az egyetemre 1957 februárjában fölvették, a forradalom leverése után pedig Maléter feleségeként távolították el onnan. Nem csak az egyetemről, a munkahelyéről is. Temetői segédmunkásként, bejárónőként, takarítónőként dolgozott. Férjét, a forradalmi Nagy Imre kormány hadügyminiszterét kivégezték, apját, a Bar

  Krassó György (Budapest, 1932–1991)   Nagyon fiatalon már a kommunista párt tagja lett. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva, 17 évesen a csepeli vasgyárban kezdett el dolgozni, esztergályosként. A Közgazdaságtudományi Egyetemen munkásfiatalként tanult tovább. 1955-ben - az államvizsgái előtt - önálló politikai véleménynyilvánítása miatt fegyelmi után kizárták az egyetemről. Az 1956-ban részt vett a Magyar Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban. 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult. Majd’ húsz év múlva, 1981-ben 10 emberrel együtt beidéztek, miután Krassó György a szabadegyetemen megemlékezést szervezett az 1956-os forradalomról, később szamizdat kiadót hozott létre. 1984-ben rendőrhatósági megrovásban részesítették. Egy év múlva Londonban meglátogatta haldokló bátyját – ekkor menedékjogot kért és kapott Nagy-Britanniában. Ott a Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek is dolgozott.  Csak 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársain

  Erich Lessing (Bécs, 1923-2018.) osztrák fotográfus, fotóriporter. Lessing Bécsben született, fogorvos apa és zongoraművész anya fiaként. A fotózást 13 évesen kezdte, autodidakta módon tanult fényképezni. A középiskolai befejezése előtt, Hitler hatalomátvétele, az Anschluss miatt 1939-ben kénytelen volt elhagyni Ausztriát és Palesztinába menekült, de édesanyja Auschwitzban halt meg.  Lessing közben csatlakozott a brit hadsereghez, fotósként és sofőrként működött. A második világháború után visszatért Ausztriába, és profi fotóriporterként egy hírügynökséghez szegődött, fotói a Time, a Fortune, a Life, a Paris Match, a Picture Post, az Epoca és a Quick magazinokban jelentek meg. A háború utáni kommunista országok közéletét örökítette meg. "Meg akartam mutatni, milyen a háború utáni élet. El akartam mondani az igazságot mindarról a fájdalomról, halálról és rombolásról, amellyel Európának szembe kellett néznie, ahogy kiutat keresett a katasztrófából."  Lessing érzékenységére je

  Csics Gyula (1944 – 2020.) történelem-orosz szakos tanár, könyvtárigazgató.   Utólag vált híressé, gyermekkorában készített 1956-os naplójával, amely igazi meglepetésként bukkant elő a nyilvánosságban, 2006-ban. Csics Gyula 1968-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, történelem-orosz szakon, majd elhelyezkedett a Vörösmarty Gimnáziumban, ahol két tanévet töltött. Ezt követően műszaki könyvtáros lett, később dokumentációs és igazgatási osztályvezető, majd titkárságvezető. Néhány szemesztert járt a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára és a Veszprémi Vegyipari Egyetemre az 1970-es években. 1979-ben a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatóközpontban rendszerszervezői, az ELTE-n pedig 1983-baTöbb diplomát is szerzett. 1994 és 2001 között a Vértesi Erőmű osztályvezetője és PR főmunkatársa volt. 2001-től tíz éven át volt igazgatója a tatabányai Városi Könyvtárnak. Nevéhez fűződik a könyvtár – benne a fiókhálózat – elektronikus adatbázisának létrejötte, a digitális írá

 Válogatás a korábbi évek megemlékezéseiből:  A 2020. október 23-ai ünnepségünk videója. 'Repülőgépek reptetése' URL: https://www.youtube.com/watch?v=MsjRk9OCV3Q&t=2s Utolsó letöltés: 2021. 10. 12. Megemlékezés október 23-ról. A nemzeti ünnep az iskolában (2016.) - fotóalbum URL:  https://www.akg.hu/2016_oktober-23 / Utolsó letöltés: 2021. 10.12. “ Forradalom” témahét a KőPapírOlló (13.) évfolyamon  (2013.) –  fotóalbum URL: https://www.akg.hu/2013_forradalom-temahet-a-kopapirollo-13-evfolyamon-fotoalbum/   Utolsó letöltés: 2021. 10.12. A témahét az 1848-as, 1956-os forradalmakról és az 1989-es “csendes” forradalomról szólt.