Alternatív Közgazdasági Gimnázium

AZ AKG DÖNTÉSI RENDJÉNEK LEÍRÁSA

1. Az AKG Alapítvány Kuratóriuma

Jogait az MKM-mel történő megállapodás biztosítja. Fenntartó tulajdonosi jogok egy részét gyakorló szervezet, rendelkezik minden törvényben előírt joggal, kötelezettséggel. Tagjait az egyes alapítók (1-1), a szülők (3), a tanulók (2) valamint a nevelőtestület (3) delegálják. Tartalmilag a szervezeti szabályzatának, ügyrendjének kialakítása során inkább felügyelő bizottsági jogosítványokat kell biztosítani számára. Egyszerre kell megteremteni az iskola szakmai-gazdasági autonómiáját és az érdemi iskolafenntartói és iskolaszéki jogokat.

2. Az AKG a pedagógusok iskolája, az önigazgató nevelőtestület azt jelenti, hogy a testületet illeti meg:

3. A kisiskola azonos szakmai program alapján, társulásban működő önálló iskolai státust kap. Autonómiája a pedagógiai program megvalósításának keretei között biztosítandó. Tagjai az a kisiskola patrónusai. Az ötödév ill. a szakképző évfolyam jogköre, funkciói megegyeznek a kisiskoláéval. Működését a személyesség, a önigazgatás, a napi együttműködés jellemzi. Önálló szervezeti egység, önálló költségvetéssel.

Feladatai:

4. Munkaközösségek

A munkaközösség a pedagógiai programban önálló szakmai területként, tevékenységformákként, műveltségi területenként, meghatározott képzési feladatokat ellátó szervezeti egysége az iskolának. Önigazgató módon, hierarchiamentesen működik. Minden AKG-ban dolgozó tanár tagja legalább egy munkaközösségnek.

Az AKG-ban jelenleg az alábbi munkaközösségek működnek:

természettudományi, társadalomtudományi, művészeti, alkotó, matematika, testnevelés, számítástechnikai, közgazdasági, idegen nyelvi, angol nyelvi.

Új munkaközösség létrehozásához nevelőtestületi döntés szükséges

Feladatai:


Információs, egyeztető, véleményező, javaslattevő, döntéshozó fórumok az AKG-ban

Iskolagyűlés

A tájékoztatás, az eseti nyilvánosság fóruma. Közvetlen vagy sürgős tájékoztatási igény vagy minden iskolapolgárt érintő konfliktus esetén, valamint év elején, év végén működik. Az évi két alkalmon kívül, akkor hívható össze, ha az iskolapolgárok legalább 10%-a kéri. Érdemi döntést nem hoz, de állásfoglalásai minden más intézményi szervezet számára iránymutatóak.

Nevelőtestületi értekezlet

Az AKG legfelső döntéshozó, információs, koordinációs fóruma. A nevelőtestület jogosítványait az értekezleteken gyakorolja. Az intézmény stratégiai ügyeiben minősített, más ügyekben egyszerű többséggel hozza döntéseit. Az értekezletek nyilvánosak, az ülések előkészítése a testületi titkár feladata. Az értekezleteken való részvétel az iskola minden pedagógusának munkajogi kötelessége. A távolmaradást, időben - indoklással együtt - a testületi titkárnak jelezni kell. Az intézmény valamennyi kérdésében, szakterületén döntési jogosultsága van. Minden testületi, vezetői döntéssel szemben a nevelőtestülethez lehet fellebbezni. Határozatait nyilvánosságra kell hozni. Döntéseivel szemben az Iskolabírósághoz lehet fellebbezni. Az AKG stratégiai ügyeiben döntéseit a Kuratórium ellenjegyzi. Egyet nem értés esetén közösen kiválasztott személy, vagy intézmény döntéseit el kell fogadni.

Az értekezletet a tanév alatt hetente össze kell hívni. Rendkívüli értekezletet a nevelőtestület bármely három tagja összehívhat. A nevelőtestületi értekezlet kétharmados jelenlét esetén határozatképes. Saját munkajogi ügyében, személyes fellebbezés esetén egy pedagógus is kezdeményezheti a rendkívüli értekezlet összehívását.

Kisiskola-konferencia

Az eredeti személyközpontú, elvek hordozója. A gyerekközpontú alkotóműhely megjelenési formája. Belsőleg nem strukturált. Nincs belső hierarchiája, nincsenek egyeztető fórumai. A kisiskola jogosítványait a konferencia gyakorolja. Feladata a pedagógiai, képzési folyamat tervezése, koordinálása, pedagógiai szakmai problémák megvitatása. Az egyes gyerekekre vonatkozó feladatok egyeztetése. Működésének rendjét maga határozza meg, s választja meg felelőseit, belső munkamegosztását. A konferencia döntéseit - a pedagógiai program keretei között - teljes érvénnyel a kisiskola minden kérdésében, szakmai, gazdasági területen egyaránt önállóan hozza. Döntéseit önmagára vonatkozóan teljes jogkörrel, gazdasági ügyekben - szükségleteinek önálló meghatározásával - a PT által kijelölt keretek között a nevelőtestület által jóváhagyott költségvetési normákat betartva hozza. A külvilág felé nincs önálló képviselete, de a gyerekek, szülők felé minden képviselettel felruházott és önálló döntési joggal rendelkezik. Döntéseivel szemben a nevelőtestülethez lehet fellebbezni. Döntéseit nyilvánosságra hozza, s szükség esetén egyezteti a többi kisiskolával, munkaközösséggel. Képviselője tagja a PT-nek.

Az Ügyvezetés

vezetője: ügyvezető igazgató

tagjai: testületi titkár

iskolamenedzser

gazdasági igazgató

a szakképzés vezetője

Feladata:

Döntéshozó fórum, az iskola mindennapi szakmai, működési, operatív, gazdasági, munkajogi, igazgatási, adminisztrációs, jogi ügyében. Tájékoztatási kötelezettsége van az iskola teljes nyilvánossága előtt. Ülései nyilvánosak, de szükség esetén zárt ülést rendelhet el. Nem veheti át a nevelőtestületi jogosítványokat, viszont minden önálló terület vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik.

Pedagógiai Tanács

Vezetője: pedagógiai vezető

Tagjai: kisiskolák vezetői

munkaközösség-vezetők

ügyvezetés tagjai

Feladata:

Az iskola legfelső szakmai, pedagógiai egyeztető fóruma, a nevelőtestületi döntések döntés-előkészítő testülete pedagógiai, szakmai területen. A pedagógiai folyamat általános jellemzőinek meghatározása, az AKG stratégiájának meghatározása, a pedagógiai problémák megoldási alternatíváinak, a szakmai ellenőrzésnek a koordinációja kiemelt feladata. Ülései nyilvánosa, zárt ülést nem rendelhet el. A folyamatos információáramlás, a rendszeres egyeztetés érdekében minden héten ülést tart.


Személyes felelősséghez kötött intézményvezetői szerepek

Ügyvezető igazgató
Testületi titkár
Pedagógiai vezető
Iskolamenedzser
A szakképzés vezetője
Patrónus

Ügyvezető igazgató

A nevelőtestület évente titkosan, minősített többséggel (a szavazók 2/3-a + 1fő) választja. A választás eljárása megegyezik az pedagógiai vezetőével. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat a pedagógiai vezető gyakorolja – a nevelőtestület egyetértésével.

Feladatai:

Testületi titkár

A nevelőtestület munkájának koordinátora, érdekképviselője, évente titkosan választja. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja A nevelőtestület működéséért felelős.

Feladatai:

A pedagógiai vezető

Az MKM államtitkár-helyettese nevezi ki, mint az iskola egyszemélyes felelős vezetőjét A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az MKM államtitkár-helyettese gyakorolja a Kuratórium egyetértésével. A Kuratórium egyetértési jogát a nevelőtestülettel közösen gyakorolja. Az iskola nevelőtestülete által évente titkosan, minősített többséggel (2/3+1 fő) megválasztott szakmai vezető. Amennyiben a Kuratórium nem ért egyet a megválasztott pedagógiai vezető személyével, ismételt választást kérhet. Újabb egyet nem értés esetén a nevelőtestület és a Kuratórium közösen kiválasztott külső személyt kér fel új személy jelölésére. Az Alapítvány Kuratóriuma az AKG élére csak a nevelőtestület által megválasztott személyhez adja hozzájárulását. A második fordulótól kezdve a megválasztásához egyszerű többség is elegendő.

Feladatai:

Iskolamenedzser

Az iskola külső kapcsolataiért felelős vezető, a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat a ügyvezető igazgató gyakorolja.

Feladatai:

A szakképzés vezetője

A szakképzés az AKG-n belül önálló kisiskolai jogosítványokkal rendelkezik, a kisiskolai önigazgatás nélkül. Az AKG-ban szakmát adó szakképzési feladatokat az érettségi után önálló kurzus keretében adunk (bizonyos szakképzési alapozás már korábban is történik). A szakképzést egyszemélyi felelősséggel önálló vezető irányítja. A vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja.

Feladatai:

A Patrónus

A patrónus általános feladatai

  1. A patrónus munkáját a kisiskolai pedagógusközösség tagjaként, a többi patrónussal, más szaktanárokkal összehangolva közösen, velük egyeztetve végzi. Az AKG pedagógiai programjának egyik kulcseleme, hogy az iskola lemondott a jogi, intézményi eszközökről a gyerekek képzése, nevelése során. Az intézményi eszközök helyére a személyesség, érdekeltség, az érdeklődés került. A pedagógiai funkciók megjelenítője, az iskolai értékek feladatok közvetítője a patrónus. A szülők a tanulók számára a patrónus tehát "maga az iskola".
  2. A patrónus feladata, hogy minél előbb (legfeljebb az első félév alatt), minél alaposabban ismerje meg a tanuló személyiségjegyeit, életét, szociális körülményeit, a család anyagi, kulturális viszonyait, a tanuló adottságait, érdeklődési körét, motivációs bázisát.
  3. A patrónus közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a szülőkkel egyeztetve személyre szóló hosszú távú fejlesztési programot alakít ki, melyet - az új információk alapján - folyamatosan korrigál. Az egyéni fejlesztési program igazodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez. Figyelembe veszi a kisiskolai szaktanárok véleményét, a gyerek változásait. Tartalmazza a tanuló hatékony tanulása, sikeres iskolai élete, s az élet egyéb területein való boldogulása érdekében elvégzendő feladatokat, a direkt és indirekt pedagógiai eljárásokat, teendőket.
  4. A patrónus kiemelt feladata közvetlen - tevékenységekben és verbálisan megjeleníthető - és közvetett érték és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiénés, önismereti és kommunikációs fejlesztés egyaránt. Kiemelt feladata továbbá a tanuló pályaválasztásának kialakítása, segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztésének tudatosítása, a reális énkép, a racionális jövőkép megfogalmazása.
  5. A patrónus személyes ráhatással, egyéni és közös beszélgetésekkel, egyéni és közösségi programokkal, rendszeres kapcsolattartással - mind a szaktanárokkal, mind a szülőkkel - folyamatos ellenőrzéssel, rendszeres írásbeli és szóbeli értékeléssel, direkt és indirekt pedagógiai eszközökkel törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani. Élet- és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.
  6. A patrónus képviseli az iskolában a tanulókat. Képviseli érdekeiket, közvetíti - ha szükséges - problémáikat.
  7. Egy patrónustanárhoz tartozó 8-10 gyerek, egy "fészekaljat" alkot. Egy fészekalj nem feltétlenül közösség , mert minden tanulónak külön patrónusa a patronáló tanár. Az évek alatt kell, hogy legyenek közös programjaik, közös vállalásaik, feladataik, de a fészekalj nem tanulmányi, képzési egység, nem közös feladatra szerveződött.
  8. A patrónus a tanuló minden iskolai döntésében részt vesz. Nélküle a tanulót érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.

A patrónus feladatai

  1. A patrónus heti rendszerességű (legalább egy alkalom hetente) "csibefoglalkozáson" találkozik közösen patronáltjaival. A csibefoglalkozás minimális időtartama heti egy epochális hosszúságú tanítási óra. A csibefoglalkozások tematikáját, módszertani ajánlásait a kisiskola patrónusai közösen fogalmazzák meg, a hat évre szóló közös program, éves munkatervének keretei között. A kisiskola programjának alapját az AKG pedagógiai programja határozza meg. A patrónus a fészekalj beszélgetéseken tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet információiról, a következő időszak feladatairól is.
  2. A patrónus hetente legalább egyszer alkalmat biztosít a gyerekek számára beszélgetésre, négyszemközt is és az egész fészekaljjal közösen is, függően a beszélgetés témájától.
  3. Az iskolai házirend hiányában a kisiskolák patrónusai közösen alakítják ki az egyes életkorokra, gyerekekre vonatkozó eljárási szabályokat, normákat. Az egyeztetett feladatokat a kisiskola valamennyi patrónusának el kell látnia. Ezeket a szülőkkel, tanulókkal ismertetni kell.
  4. Egyéni fejlesztési program keretében kialakítja az egyéni foglalkozás módját, s ezt a tanulóval - életkorához igazodó formában- megbeszéli. A patrónus az adott keretek között a szabály és normatudat kialakulása és érvényesítése érdekében - függően a tanuló életkorától , adottságaitól, motivációjától, körülményeitől- egyéni eljárásokkal, személyes eszközöket alakít ki, és azt a tanulóval megállapodás napi együttműködés keretei között betartatja, a hétköznapok során ellenőrzi.
  5. A patrónus jogosult és kötelezett a tanuló minden iskolai ügyében eljárni. Pl. jutalmazni, fegyelmezni stb. Rendkívüli esetekben (pl. kiemelkedő eredmények, jutalmazás, büntetés, a megállapodásoktól a tanuló érdekében való eltérés stb.) köteles a kisiskola vezetőjével, szükség esetén a többi patrónussal, szaktanárokkal, szülőkkel, általánosan az adott ügyben érdekeltekkel egyeztetni.
  6. A patrónus tartja a kapcsolatot a szülőkkel . Tájékoztatja őket a tanuló iskolai munkájáról, pedagógiai, képzési ügyekről éppúgy mint anyagi kérdésekről, vagy más programokról. A rendszeresen tájékoztatás kötelezettsége azt jelenti, hogy a szülőket a tanuló iskolai életéről, előremeneteléről, legalább havonta egyszer értesíti, s félévente legalább kétszer személyes megbeszélést is folytat, s minden lényeges kérdésben egyeztet velük.
  7. A patrónus gazdasági ügyekben megállapodik a szülőkkel a költségtérítés módjáról, mértékéről, nyomon követi a megállapodás betartását, a tanuló kiadásait, a szülői befizetéseket. Az iskola nevében állapodik meg a szülőkkel. Szükség esetén szociális támogatást, ösztöndíjat kér a szociális bizottságtól a tanuló számára.
  8. A kisiskola patrónusai közösen végzik a munkájukat. Heti rendszerességgel - a nem patrónus szaktanárok meghívásával - egyeztetik a kisiskola feladatait, megbeszélik a következő időszak munkáját, közösen értékelik az előző hetet. Legalább havi rendszerességgel megbeszélik az egyes tanulókkal kapcsolatos teendőket. A megbeszéléseken heti rendszerességgel értékelik a tanulók munkáját, haladását, egyeztetve a szaktanárokkal, tájékoztatva a gyerekeket, szükség esetén szüleiket. (A négy és fél éves programú AKG-ban a patrónusi megbeszélés kéthetente a szaktanárok meghívása nélkül történik. A szaktanárokkal a patrónus egyénileg egyeztet ill. évfolyam vagy kupacszintű problémák esetén közösen egyeztethetnek.)
  9. A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.
  10. A patrónus félévente írásban értékeli a tanulók fejlődését, személyiségjegyeit, munkáját, s javaslatot tesz a feladatokra a további időszakra. Ezt az értékelést a tanulóval egyezteti, s megismerteti a szülőkkel, más szaktanárokkal. Az értékelésből származó feladatokat rövidebb hosszabb távra megtervezi, s az érintettekkel egyezteti. (A négy és féléves program alapján működő kisiskolákban a patrónusi egyéni értékelés csupán szakmailag ajánlott, de nem munkaköri kötelesség.)
  11. A patrónus rendszeresen tájékozódik a tanuló iskolai életéről, előremeneteléről, órai, otthoni munkájáról, dolgozat és beszámoló eredményeiről, iskolán kívüli elfoglaltságairól. A tanuló éves munka- és órarendjét, a patrónussal közösen, vele egyetértésben állíthatja csak össze. A 11-12. évfolyamon a tanuló órarendjét, választott programjait, a szülők, a patrónus és a tanuló közösen állítja össze. A végső döntés - egyeztetés után - a tanulóé.
  12. A patrónusnak tudnia kell, hogy iskolaidőben hol tartózkodik a tanuló, ellenőrzi a hiányzásait, nyilvántartja azokat. Információ hiányában azonnal tájékoztatja a szülőket ill. tájékoztatást kér tőlük.
  13. A patrónus részt vesz a tanuló iskolai döntéseiben, ellenőrzi azok teljesülését, nyilvántartja előrehaladását programjait, tanácsaival segíti döntéseit.
  14. A patrónus döntései a tanulóra vonatkozóan kötelező jellegűek. (De velük kapcsolatban a tanuló fellebbezhet a kisiskolai nevelőközösséghez, a pedagógiai vezetőhöz, valamint az Iskolabírósághoz.)
  15. A patrónus a gyerekek egyetértésével és együttműködésével csibeprogramokat szervez. A gyerekek életkorának, szükségleteinek megfelelő kulturális, közösségi rendezvényeket készít elő, bonyolít le. Ezek anyagi, szervezési feltételeit - az iskola költségevetésének keretei között - biztosítja. Amenynyiben a programot a tanulók szervezik az előkészítést, feltételeket ellenőrzi ill. részt vesz a csibeprogramokon.
  16. A patrónusi munka része az egyéni és csibefoglalkozásokon túlmenően a kisiskolai programok szervezése, lebonyolítása - a többi patrónussal közösen - az azokon való részvétel ill. a tanulói részvétel biztosítása.
  17. A patrónus csibéjével közösen az éves beosztás alapján kisiskolai ügyeletet is ellát. Az ügyeleti idő alatt a kisiskola rendje, tisztasága, az adott időben rendezett közös programok szervezése, előkészítése a patrónus felelőssége.
  18. A patrónusok feladata továbbá az össziskolai programok, hagyományok kisiskolára háruló részének előkészítése, lebonyolítása az azokon való részvétel.
  19. A patrónus jogosult ill. kötelezett a tanulóra vonatkozó minden hivatalos intézményi, szakmai, pedagógiai döntésben részt venni, a velük kapcsolatos pedagógiai, szakmai, adminisztrációs feladatokat ellátni. Így pl. kiemelten a továbbtanulás, pályaválasztás, érettségi, nyelvvizsga, más külső tanfolyamok, vizsgák, OKTV, helyi tanulmányi versenyek, külföldi utak, egyéb programok.
  20. A tanulóval kapcsolatos külső megkeresések, döntések iskolai információhordozói, döntéshozói a patrónusok.
  21. A patrónusnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló hivatalos nyilvántartásával, tanulói jogviszonyával kapcsolatos feladatokat (gazdasági ügyek, adminisztráció, diákigazolvány, biztosítás stb.). A törzslap vezetése, a bizonyítvány kiállítása a patrónus feladata.
  22. A patrónus részt vesz a tanulók felvételijében, a felvételi előkésztésében, lebonyolításában. Az egyik szóbeli bizottság vezetőjeként döntéshozó felvételi ügyekben.

A patrónus jogai

  1. A patrónus a kisiskolai nevelőközösség tagja ebben a minőségében megilletik mindazok a jogok, amik a kisiskola döntési kompetenciájába tartoznak.
  2. A patrónus jogosult a kisiskola vezetőjének választására, s e minőségében kisiskola vezetőjének választható.
  3. Módja van az őt választó gyerekek közül a többi patrónus egyetértésével azokat választani, akik fejlesztésében, iskolai életében érdemben képes eljárni.
  4. A patrónus joga - az eljárási rendben rögzített módon - a tanulók patrónusváltását kezdeményezni.
  5. A patrónus jogosult patronáltjait érintő minden iskolai döntésében részt venni.
  6. A patrónus jogosult munkájához az AKG infrastruktúráját igénybe venni.
  7. Szakmai feladatának elvégzéséhez szakmai továbbképzésen vehet részt.

Eljárási, munkajogi kérdések

  1. A patrónusi feladatokra az AKG határozott időre ad megbízást. Ez az idő általában hat év, ettől eltérni patrónusváltás, helyettesítés esetén lehet. Mivel a patrónusi munka az AKG pedagógiai programjának része, ezért a feladat - pedagógiai vezetői felkérés esetén - az AKG-ban tanító tanárok számára munkaköri kötelesség.
  2. A patrónusi munkáért javadalmazás jár. Összege nem lehet kevesebb, mint a teljes pedagógusi státusra fizetett összeg negyede.
  3. A patrónusi munkával járó költségeket az AKG megtéríti (színház, mozijegy, kirándulás költségei stb.).
  4. A patrónusok önként jelentkezés és felkérés alapján kerülnek kinevezésre. A pedagógiai vezető megbízza a tantestület egy tagját (mb. kisiskolavezető), aki jogosult kinevezni - a pedagógiai vezető egyetértésével- az évfolyam további öt patrónusát (a négy és fél éves program alapján működő iskolában létszámarányosan több patrónus bízható meg).
  5. A patrónusi munkára legalább fél évvel az évfolyam kezdése előtt köt szerződést az iskola. Az előkészületekre, felvételi lebonyolítására, az AKG a teljes patrónusi pótlék legalább egynegyedét fizeti.
  6. A patrónust a gyerekek az első év során - általában a nyitó tábor alatt.- a teljes képzési időszakra választják. Patrónusváltást a kisiskola vezetője, a patrónus, a szülő, a tanuló egyaránt kezdeményezheti. E rendkívüli esetben a váltáshoz, mind a patrónus, mind a szülő, mind a tanuló, mind a fogadó patrónus egyetértése szükséges. Ugyancsak meg kell hallgatni a tanuló eredeti és fogadó csibéjét.
  7. A patrónus munkáját a kisiskola nevelőközössége minősíti, a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat a kisiskola vezetője gyakorolja.
  8. Amennyiben egy tanuló évet ismétel az iskolában (pontszám minimum el nem érése, betegség, külföldi tanulmányok stb.) a két kisiskola nevelőtestülete közösen dönt - a szülő és a tanuló meghallgatásával - a patrónusváltásról, vagy az eredeti patrónus további munkájáról.
  9. Egy patrónus tartós távolléte, munkaviszonya megszűnése esetén a képzési időszak közben új patrónus váltja fel. Megbízásához kisiskolai nevelőtestületi döntés, pedagógiai vezetői egyetértés szükséges. A patrónusváltáskor az új patrónus kinevezéséhez, meg kell hallgatni a tanulók a szülők véleményét.