 |
 |
 |
 |
||
|
|
|
|
||
| A Javascript egy Java-hoz hasonló, de annál egyszerűbb
programozási nyelv. Javascriptet egy html dokumentumba lehet beleágyazni. Ha ilyennel
még nem találkoztál, tekintsd meg javascript
gyűjteményünket. Hol használható a javascript? A javascript a Netscape programozási nyelve, ezzel a böngészőprogrammal korlátozás nélkül használható. Az Internet Explorer 4-es verziója már képes javascriptet olvasni, de nem feltétlenül mindet. Mire használható a javascript?
Hova kell írni a javascriptet? Javascript kódok egy html dokumentum tetszőleges részére beilleszthetőek, de praktikus ha a <head> részbe tesszük őket, mivel így a javascriptet nem alkalmazó böngészők semmiképpen sem fogják a program szövegét a weboldalra beolvasni. A javascript a <script language="JavaScript"> és </script> HTML tag-ek közé kerül. A language rész elhagyható, ekkor az alapértelmezés a JavaScript 1.0-ás verziója. A javascriptet a <!-- Külső fájlból is behívható javascript a <SCRIPT SRC="javascript1.js"> segítségével. Specialitások A javascriptben a kis és a nagybetűk különbözőek, erre programozáskor ügyelni kell. A parancsokat pontosvessző választja el egymástól. A javascript fájlok kezelésére nem alkalmas. Változók Változó megadása: Vagy: Vagy: Ha keretes szerkezetű oldal frameset dokumentumában definiálunk egy (valtozo) változót, akkor arra a változóra egy keretből a parent.valtozo néven tudunk hivatkozni. Karakteres változókat (string) " vagy ' jelek közé kell tenni. Változó neve csak a-z, A-Z vagy _ jellel kezdődhet, ezeken kívül a nevében még számok is lehetnek. Lokális változó: Egy függvényen belül definiáljuk Lehet használni lokális változóként ugyanolyan nevű változót, ami már szerepelt globális változóként. Ekkor függvényen belül a globális változóra this.valtozonev -vel lehet hivatkozni. Tömbök A tömb azonos típusú értékek indexelhető halmaza. JavaScriptben az indexelés 0-tól indul. tömbnév = [érték1, érték2, .. értékn]; Kiírás a HTML oldalra A javascript a document.write paranccsal ír ki karaktersorokat (sztring) és változókat a weboldalra. A sztringeket mindig idézőjelbe kell tenni. Az idézőjel lehet " és ' is, de egyszerre csak az egyik típus használható egy sztring esetében. A kiírható sztringek HTML parancsok is lehetnek. Lehetőség van egyszerre sztringeket és változókat is kiíratni, ezek közé + jelet kell tenni. Pl: document.write("<b>" + a + " + " + b + " = " + valtozo + "</b><br>") Függvények A javascript nyelv számos függvényt tartalmaz. A függvényeknek adhatunk át paramétereket, amelyekkel dolgozni fognak Mi magunk is írhatunk függvényeket, hogy a nagyobb, összetettebb feladatokat kisebb, jobban kezelhetőbb részekre bontsuk. Ezek a függvények szintén átvehetnek paramétereket, sőt értéket is adhatnak vissza. Függvényt a function paranccsal lehet definiálni, a függvény megadása (függvénytörzs) kapcsos zárójelek közt található. Pl: function osszead(x,y) Ez a függvény későbbi használatakor a megadott x és y változókat összeadja, majd a HTML oldalra beilleszti. A függvényt így lehet használni: osszead(3,8); Függvény definiálásakor meghatározható, hogy a számított értéket csak adja ki a return segítségével. function osszead2(x,y){ Ilyenkor a függvény így használható: document.write("<b>24 + 4 = " + osszead2(24,4) + "</b>"); Objektumok A JavaScriptben a változókhoz hasonlóan hozhatunk létre objektumokat is. Az objektumok a tömbökhöz hasonlóan több változót zárnak egységbe, azzal a különbséggel, hogy ezek az értékek lehetnek különböző típusúak, az értékeket mezőnevekkel azonosítjuk és egy mező értéke függvény is lehet. Egy objektumban tehát lehetnek változók (elemváltozók) és függvények (elemfüggvények). Objektum létrehozása értékadással: ujKocsi={szin:"piros", motor:{henger:4, terf:2.2}} Ekkor az ujKocsi.szin nevű változó értéke "piros" lesz. Az ujKocsi.motor.terf változó értéke pedig 2,2. Eleve adott objektumokat is lehet használni a javascriptben. folyt köv... ..... Egyszerű órakiíratás: document.write(new Date().getHours()+":"+new Date().getMinutes());
|
|
